Köszöntök mindenkit, most az első kosaras játékot mutatom be, amit megszereztem psp-re. Mint a nagy borítóról is kiabál, ez az NBA sorozat 2008-as része. Nem a legolcsóbb darab, de akinek már volt a kezében, az biztos, hogy nem bánta meg, hogy megvette.
 
    Kicsit sok töltés után bejön egy jól animált menü. Ez kezdetben kicsit átláthatatlan, de hamar meglehet szokni.

    Indítsunk is gyorsan egy gyors mérkőzést. Kis töltés után betölti a stadiont, a nézők már tombolnak, a közvetítő is köszönti őket, és a pályán már felálltak a játékosok.

    A bíró sípja után feldobja valaki a labdát, azért valaki, mert csak hirtelen ott lesz a levegőben, de lehet hogy jobb is így, mivel egy elég pörgős játék.
 
    A játékosok jól animáltak, a pálya is "élvezetes", viszont a nézőtér már nem a legszebb, de játék közben ez nem számít ugyebár. Az árnyékolás szuper, tükröződik a pálya is, azaz senki sem panaszkodhat a grafikára. Igaz azért ne gondoljon senki PC-s verzióra, hogy izzadnak a kosarasok, és lobog a mez…..

    A hangok jók, sok zene beleillik a játék hátterébe, viszont egy idő után unalmas tud lenni, ha már 10× előfordult egy szám. A kommentár is jó, emeli a színvonalat.
















    Az irányítást nagyon gyorsan meglehet szokni, ügyesen megoldották. Gyorsan tudunk passzolni, el is dönthetjük, hogy kinek menjen! Van néhány ”trükk” is x). Először nehéz a játék, de hamar bele lehet jönni!
















    Van rengeteg játékmód, és sok ”mini játék” is, van például conquest mód, ahol egy tetszőleges csapattal indítva nyerhetünk csapatokat, embereket, fejleszthetünk tulajdonságokat, és egyre nagyobb hatalmunk lesz. Bizonyos régiókat elfoglalva híres kosarasokat is kapunk például. Ez a conquest mód természetesen körökre van osztva.
 
    Van Multiplayer mód is szerencsére, alkalmam is volt rá, hogy teszteljem. Nyolc emberke volt fönt összesen, és ők is egymás ellen játszottak, én egyedül maradtam. Tehát nem tudtam játszani.

Még azt megemlíteném, hogy van NBA 08 demo, le lehet tölteni és tesztelni. A demo 72 mb.
Innen letölthető

Értékelés:

Hangok:          6/10
Grafika:           9/10
Játékélmény:    9/10

"Ezt a tesztet Speeder küldte nekünk, köszönjük neki. Erről a játékról még nem is hallottam, most megismerhetitek ti is:"
              
Üdvözlök mindenkit!

Ez a teszt a Puzzle Quest: Challange of the Warlords című játékról fog szólni.

Ez a játék leginkább az MSN-ben is játszható kővarázslóhoz(Bejeweled) hasonlít, bár annál sokkal összetettebb! Hogy miért? RPG elemek kaptak benne helyet (questelés, a karaktered fejlesztése, varázslatok, fegyverek, ruházatok,  iegészítők),  van benne történet (ez azért jó a kővarázslóhoz képest :D), az elején csicskáznunk kell a királynőnek, és még rengeteg más lehetőség,  nem lövök le mindent, nézzétek meg magatok.         Feladataink során meg kell védeni várakat, üzeneteket kell továbbítani más várak királyainak, persze útközben találkozunk arra lófráló óriáspatkányokkal, élőhalottakkal és egyéb aranyos jószágokkal. Mindegyiküknek más képességeik vannak. Természetesen ennél sokkal több fajta ellenfél van: Minotaurusz, Ogre, Zombi, Ork, Óriásdenevér…
     A játékmenet könnyen megtanulható, van 7féle kő, piros(tűz), kék(víz), sárga(levegő), zöld(föld), lila(XP), pénzérmék(arany) és halálfejek(ez okoz sebzést az ellenfélnek).
    Különböző kövek különböző célt szolgálnak, a játék elején 4 kaszt közül választhatsz: Druid, Warrior, Wizard, Knight. Mindegyikük más elemeket használnak leggyakrabban, más az erősségük (pl. Wizard a piros köveket szereti). Legalább 3at kell egymás mellé helyezni egyfajta kőből (ha ennél több, kapunk bónuszokat, pl. 4nél újra mi jövünk, 5nél újra mi jövünk és kapunk egy olyan követ ami minden alapszínt helyettesít + szorzó…). Ha a 4 alapkőből rakunk ki, azt elteszi a csatában a batyujába, ebből fog varázsolni, ha a lilából vagy az aranyból, a csata végén (akár nyerünk akár vesztünk) kapunk pénzt és tapasztalati pontot, a halálfej sebzi az ellenfelet, ezekből vannak különlegesek, azok amik piros aurát kaptak és egy ötöst a sarokba, ezek többet sebeznek.

Térjünk a varázslatokra: temérdek varázslat van, a legtöbbet kövek kombinációjából használhatunk (pl. 9piros, 4sárga), de van pár amihez egyfajta kőből kell sok (15piros). A varázslatokat szintenként kapjuk, de sajnos egyszerre csak 6ot tarthatunk a fejünkben, ezt a városban tudjuk elrendezgetni, hogy éppen melyeket akarjuk megjegyezni.

Szintlépéskor még tapasztalati pontokat is kapunk, amelyeket eloszthatunk, hogy több életünk legyen, többet érjen a lila kő, ilyesmikre.

A fővárosban építhetünk különféle épületeket, hogyha 3+ megölünk egy ellenfelet, megtanulhatjuk az ő varázslatait, bár erre még nem jöttem rá, hogyan lehet. Lehet mountot is venni, lehet pénzért is venni a tapasztalati pontokat, szóval rengeteg lehetőség.

A questeket a várakban vehetjük fel, ugyanitt pletykákat, szóbeszédeket is meghallgathatunk, van amiket ingyen, van amiket aprópénzért megsúgnak. Vannak mellékküldetések, ezek fehérek, vannak a történetet vezető szálak, ezek pirosak. Ha felvesszük a questet, elkezd zölden füstölögni az a hely ahova mennünk kell.

Csapatunkba fogadhatunk embereket, maximum 8at, erre se jöttem még rá mire jó, de azért ott vannak az inventorymban, megnyugtató érzés, mindegy.

Játékmódok:

1.                 New Quest – Új küldetés

2.                 Continue Quest – Folytassuk a küldetést

3.                 Single Player – Ha meguntuk a történetet, itt is lehet játszani, szintén kapunk XP-t és pénzt

4.                 Multiplayer – 2játékos játék. Sajnos interneten nem lehet játszani

5.                 Settings – Nincs mit magyaráznom

6.                 High Scores – Itt se sok

7.                 Quit – No comment:D

A hang, hát, szódával elmegy, sokat nem tesz hozzá a játékhoz, csak úgy van.

A grafika a világtérképen kb semmi, de nem is kell egy nagy durranás, viszont a kőtologatás közbeni fényeffektek elég jól néznek ki, és a szörnyek képei sem rosszak!

Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a játékot! Nagyon sokáig le tud kötni a játék! 100 órányi játék, nagy játékélmény! Néhány hibát meg lehet említeni, de ezek nem sokat vonnak le a játék értékéből. 2-t találtam (azért ez elég kevés sok játékhoz képest!): 1. Néha irritálóan szerencsés ellenfelek 2. Néha belassul a játék 1-2 másodpercre. ENNYI! Ezt a játékot mindenkinek ki kell próbálnia! Szerintem.

Játékélmény: 10/10

Grafika: 10/8

Hang: 10/7

Értékelés: 8.5

Gamespoton kritikusok: 8.5

Gamespoton vendégek: 8.5

Ui: Elvileg nemsokára lesz második része is J

Két új psp-s demoval bővült a világ nemrég. A két demo a Minna no Golf Portable 2 című játék kezdő és haladó verziója. Méretük 8MB. 3.80+ FW. szükséges.















1.Töltsd le a demot:demos.pspfanboy.com
2.A letöltött fájlt csomagold ki
3.Hozz létre kapcsolatot PSP-d és PC-d között USB kábellel
4.Menj a x:/PSP/GAME mappához
5.Hozz létre egy tetszőleges nevű könyvtárat és másold be a fájlt

    "A következő játéktesztet Zsolt -SzZs- küldte nekünk a Január 27-ei felhívásunkra. Olvassátok, véleményezzétek!"

    A cikk apropója az első valamire való PSP-s fps játék Platinum kiadásának magyarországi felbukkanása. Ha másért nem, akkor az internetes játék megunhatatlan mivolta miatt is ígéretes választás.
    A dobozt kézhezvéve láthatunk a borítón egy morcos arcú mindenre elszánt amerikai hentelőgép arcot. meg egy feliratot, hogy 16 év felettieknek készült médiumot tartunk a kezünkben. Tehát kérem a fenti kornál fiatalabb olvasókat, hogy menjenek inkább Manhunt-ozni.
    A magyar nyelven is olvasható hátoldal tartalmaz néhány fordítási hibát (a legendás hős visszatéréséről írnak, holott három korábbi MOHA-szereplő sztoriját élhetjük át), de mindenképpen dicséretes, hogy a marketing szöveget kis hazánk nyelvén szívhatjuk magunkba. Az itt található 2 db screenshot sokat sejtetni enged az előttünk álló vizuális orgazmusról. A doboz artwork-ról összességében elegendő feeling jön át ahhoz, hogy megjöjjön a kedvünk csatlakozni az EA Fritz Killaz Crew-hoz.
    A dobozban található kézikönyv szintén magyar nyelven is olvasható. Vették a fáradtságot a teljes fordításához, és még pár szóban a "Kongresszusi Érdemrend Társaságról" is olvashatunk.
    Az UMD-n szintén visszaköszön a "jenki gyilokgyár egyorrú", de itt már a karjára varrt amerikai zászlót 80%-ban eltakarja az EA logó.

    A játékot elindítva elénk tárul a "szép WWII képek előtt scrollozó katona" stílusú főmenü.  Itt indíthatjuk el az egyszemélyes küldetés sorozatot (CAMPAIGN), a már befejezett küldetések helyszínén sima "free-for-all" meccset pontokért (SKIRMISH), és a többjátékos módot. A piros hetes funkció ugye az egyjátékos mód.
    A MOHA Heroes azon három harcos sztorijának vonalát követi, amelyek már a korábbi, más platformokra megjelent MOHA epizódokban felbukkantak. A három történetet fekete-fehér narrátor által kísért klip vezeti fel. Ezek a videók már angol nyelvűek (ahogy a teljes játék), és második világháborús híradásokból származó
képsorokat tartalmaznak. A küldetések előtti utasításokat, parancsokat
gépíróval készült formában kapjuk (ahogy a többi játékváltozat esetében).

    Mindhárom katonának saját hadjárata van öt-öt fejezettel, így összesen 15 küldetést játszhatunk végig.
    John Baker őrmester (Medal of Honor Allied Assault) itáliai missziói többek között Enigma kódoló szerkezet lopásból, világító torony felgyújtásból, és falu felszabadításból állnak.
    Jimmy Patterson hadnagy (MOHA Frontline) feladatait hollandiában teljesítjük. El kell lopnunk egy német katona iratait, majd azzal megpattanni, azután templomot, hidat és sok más helyszínt visszafoglalni.
    Az utolsó öt küldetést William Holt hadnagy (MOH European Assault) belgiumi feladataiból állnak. Lopott dokumentumokat kell visszaszerezni, havas épület és szélmalom romok között szlalomozva bázist foglalni, s végül parancsnoki központot
lerombolni.   
    A készítők váltig állítják, hogy mennyire ügyeltek a korhűségre, meghogy milyen második világháborúval foglalkozó szervezetek vizsgálták ezen aspektusból a játékot. Sajnos ezzel együtt játék közben az az érzésünk, hogy nem a sztori készült el előbb, és aköré építették fel tematikusan a játékot, hanem fordítva. Ez kicsit sablonossá teszi a játékmenetet: el kell érni a nyilak által jelölt pontokat a térképen ott időzni több-kevesebb ideig, majd a firtz-hunter csapattal tovább állni. Ezek a célpontok vannak megideologizálva (pl.: lopj német kémfotókat -> odamegyünk a térképen jelölt pontra, és bingó - semmi átvezető in-game animáció, vagy rádióforgalmazás vagy bármi).

    Minden küldetéshez vannak fő-, és mellékfeladatok. Csak az elsődleges célkitűzés kötelező a pálya teljesítéséhez. Maga a játék egyébként rövid, még úgy is, hogy minden másodlagos feladatot teljesítünk.

    Sosem egyedül indulunk harcba, bajtársaink követnek minket. Azonban csapattagjainknak utasítást nem adhatunk, egyszerűen jönnek velünk, és gyakják az ellent. Nem is igazán sikerült megfejtenem, ha meghal közülük egy, akkor miként jön helyettük új jenki, egyszerűen csak bekúszik a térképre. Előfordult viszont, hogy teljesen egyedül maradtam a mission végére. Intelligenciájuk sem túl nagy, de legalább nem állnak utunkba, mivel átsétálhatunk rajtuk.

    A legizgalmasabb az volt, hogy a küldetés végső céljaként ki kellett bírni x időt egy adott ponton (híd közepén). Épphogy lejárt volna az idő, életem annyi volt hogy egy golyó és végem, erre, ebben a kiélezett pillanatban katonatársam rámdob egy gránátot (egy német katonának szánta), felrobban, idő letelik, holtan esek össze. Szegény PSP 15
másodpercig sötét volt, mire kitalálta, hogy végül is "Mission Completed".

    A játékmenet kissé monoton mivoltát remekül ellensúlyozza a grafika és a hang. A Heroes kinézete azt hiszem messzemenőkig kihasználja a PSP hardware lehetőségeit: vannak időjárás effektusok (köd-hó-eső), itt-ott multitexturing, kellően nagy felbontású textúrák, részletes modellek. A robbanások, lövések gyönyörűek. A legszebb effekt, mikor felrobban egy bomba közelünkben, és egy kis motion-blur hatás torzítja látásunkat. Mindezt úgy, hogy még a legkeményebb, sokrésztvevős tűzharcban sem lassul be a motor.

    A katonák kidolgozása is szépre sikeredett, érthető okokból azonban textúrájuk elnagyolt. A fegyverek pazar látványt nyújtanak (kivéve pisztoly), állati szépen animáltak. Az épületek, tereptárgyak, járművek korhűsége tényleg jó, és nem utolsó sorban remekül néznek ki. A hullák azért hamar eltűnnek, ahogy az általuk elejtett töltények, és medkitek. Néha bugos az ütközésvizsgálat.

    A hangminőség kiváló, a zene hangulatos, a csapattagok kiabálnak, a környezeti zajok változatosak, a puskaropogások, robbanások remekül szólnak. Az audiovizuális élmény maximalizálása érdekében kifejezetten javaslom a jóminőségű fejhallgató használatát, a maximális hang-, és fényerőt (csak töltőn érhető el a 4. szint).

    Az irányítás szerintem jól sikerült. Már az alapból beállított séma is teljesen használható. Az analóg stickel megyünk előre-hátra, oldalazunk jobbra-balra. A karika-iksz-négyzet-háromszög négyessel fordulunk jobbra-balra, nézünk fel-le. A jobb-bal "üveggombbal" elsődleges tűz/ráközelítés.
    Érdekes, hogy a hagyományos fps-hez szokott virág-lelkem kicsit lassúnak ítélte meg magát a játékmenetet. A három nehézségi fokban beállítható AI is igazodik ehhez. Ugyanis nem tudunk olyan gyorsan forogni, ugrani, de az ellenség sem oly agresszív, mint a PC-s fps-ekben.  Ennyi a különbség, de ezt hamar megszokja az ember.

    A játék multiplayer részére felkészülhetünk a skirmish módban. Itt már használhatjuk a küldetések során megnyert skineket (pl.: germán pizsamás harcos), melyeket teljesítményünk alapján oszt a gép.
    Külön misét érdemel a multiplayer. Itt aztán mindeféle módon játszhatunk: ad-hoc módban max. 8 PSP, infrastructure módban 32 PSP összekapcsolása lehetséges. Különlegesség, hogy a játék hivatalos honlapjáról letölthető egy kis program, mellyel létrehozhatjuk saját Heroes szerverünket.
    Alapesetben az EA NATION-re kell beregisztrálni (PSP-ről megtehető), utána pedig már mehet az internetes deathmatch, ctf, és domination.

    Elképesztő, hogy mennyire jól használható a multiplayer, tényleg hosszútávra biztosítja a szórákozást, miután kivégeztük az egyjátékos küldetéseket.

    Mindazoknak ajánlom, akik kedvelik a játékstílust, mivel a remek grafika és hang párosul a kiváló irányítással. Érezni, hogy logikusan végiggondolták a készítők, hogy is lehetne a játékstílust adoptálni a gépre. Sikerült. Ahogyan a cikk elején említettem, a Platinum kiadást már itthon is meg lehet kapni nagyon jó áron. A remek on-line rész miatt pedig az elvakult PSP rajongóknak kötelező darab.

SzZs

Pontok:

Grafika:            9/10
Hangok:           10/10
Játékélmény:     8/10

Ami tetszett:
-Multiplayer
-Kiváló grafika és hang
-Megunhatatlan WWII hangulat

Ami nem:
-Rövid egyjátékos mód
-Sablonos küldetések

Alig hogy abbahagytam a Silent Hill-t, és a GTA-t, máris valami érdekes került a kezembe. Egy régi ismerős, talán nem csak nekem, és talán ez a név hallata még párszor örömet fog nekünk okozni. Ez a Final Fantasy, kezdő kocka korom gyöngyszeme, még mindig imádom a VII és VIII részeket, a Crisis Core pedig isteni, alig várom az angol verziót (márciusra ígérik).

Final Fantasy I

Talán felmerül egy két emberben hogy vajon miért olyan nagy szám az, hogy egy 20 éves (azért anniversary) játékot most PSPn játszhatunk. Hát a válasz egyszerű, mert jó!

Mint már említettem a játék 20 éves, ez volt a Squaresoft nagy lövése, ami után felkapott lett Japánban. Azóta lassan a XIII. résznél tartanak, szóval, elég nagy siker lehetett, hogy mindenki így rákattant. A játék amúgy az amcsiknál jelent meg tavaly nyáron, Európába is nemsokára (feb. 8.) jön, de itt a FF II-vel együtt kerül kiadásra, a Square-Enix kettős jóvoltából.

Ha valaki nem ismerné a játék szerepjáték, körökre osztott, de hála istennek nem egy újabb „tactics” mert azoktól már a fejem is fáj, pár hete próbáltam a FF Tacticsot, rettenet, ahogy az összes többi játék taktikázósdi verziója, szerintem az valami förtelem. A játék a ’87 es csoda tupírozott verziója. Azt hiszem elég sok téren feldolgozták ezt a terméket, emlékszem hogy gameboyon is játszottam vele, és volt valami újított verzió PS1-re is, de az nem tetszett.

A grafika a mai termékekhez szokott embernek először gyengének tűnik, de ha megnézzük, nem véletlenül ilyen elnagyolt, sőt, nem veszik el a részletekben, tömör, szerintem nagyon jó. Azért az nekem pl nem tetszik mikor egy játékban próbálnak valósághű grafikát teremteni, de az egész egy nagy ramaty, összefolynak a pixelek, az emberek arca torzul, stb. Grafikailag nem sok mindent tudok kritizálni rajta, aki ismeri a FF sorozatot, tudja milyen is ez, nem azzal törődik az ember.

A játék ugye szerepjáték, és ha emlékeim nem csalnak, a sztori ugyan az mint a régi játéké, ami szerintem jó. Bár kicsit nyálasnak tűnik, vagy hogy is mondjam, olyan fellengzős a történet, ’a 4 főhős, akiknek van csodakristályuk (nem a TV shopos),és megmentik a világot,’ na mindez kicsit nemesebben előadva. A történet folyamán könnyen gondolhatjuk hogy elvesztünk, nem tudjuk mit kell csinálni, ez csak illúzió, mert ha az ember figyel, mindig tisztán elmondják hol mit kell csinálni.

A világban való barangolás okoz néha egy kis fejtörést, idegszakadást, mert bizony nehézkes, néha idegesítő, még ha különben nálunk van egy térkép a világról. A világban szaladgálva véletlenszerűen támadnak meg szörnycsoportok, akik elől néha praktikus elmenekülni. A csata menete a megszokott. Minden karakterünknek megmondjuk mit csináljon, megvárják a sorukat, aztán teszik amit tudnak.

4 karakterrel kezdünk, amit 6 kasztból választhatunk: Warrior, Thief, Monk, White-Red-Black Mage. A karakterek idővel tovább tudnak fejlődni, esetleg megtanulnak varázsolgatni azok is akik eddig túlságosan rebellisek voltak az olvasással szemben. A varázslatokat tanítóknál lehet beadagolni a karaktereknek, a szintünktől függ milyen szintű mágiát tudunk elsajátítani. Alapvetően fehér és fekete mágia van, amelyek gyógyításra, vagy éppen ártásra valóak. Karaktereinket tárgyakkal tudjuk felszerelni, amit boltban tudunk venni, vagy éppen valahol találjuk, esetleg kapjuk. Ettől függnek a tulajdonságaik, ki mekkorát üt, milyen hatátosan varázsolgat…

A zene, eredeti, midiből átkomponált Nobuo Uematsu remek. Néha nagyon jól esik, és a témához illik, néha viszont az idegölő helyeken, a zene is rátesz egy lapáttal, szóval nem csodálnám ha a csatazenét valaki megutálná :)
A játék csak egyszerű game móddal rendelkezik, semmi extra nincs benne, de mondjuk nem is nagyon tudnám elképzelni ezt multiplayerben.
A menü is egyértelmű, egyszerű, és színezhető :) Opciókat itt tudunk állítani, öltöztetni, esetleg varázsolgatni, italokat inni, és a legyőzött bestiák tulajdonságait megnézni.

Értékelés:

Zene: 7/10
(pont azért mert néha nagyon uncsi a combat zene)
Grafika: 8/10
(se nem sok se nem kevés, ha valakinek kifogása támadt, csak rajta)
Játékélmény: 8/10
(azonkívül hogy sok remek atyja, még önmagában is nagyon korrekt, és szeretek vele játszani)
Élettartam: 8/10
(ha az ember nem akad el apró dolgokon, és tud haladni a storyval, akkor lendületes, ezért megunhatatlan)

Összefoglalva: mint már mondtam, NEM azért készült hogy eladásban felvegye a versenyt a mai játékokkal, hanem mert ez olyan dolog amit nem lehet kihagyni. Az embernek úgy kedve támad játszani vele, közben néha elmondja magában, hogy „igen derék játékokat csináltak 87en is”. Ez egy jó játék :)

Üdvözletem ismételten, Alex vagyok, és most egy talán mindenki által ismert PC-s játék PSPs kiadásáról szeretnék írni. Három héttel ezelőtt elgondolkodtam hogy tényleg kéne írni egy tesztet, de nagyon nehéz, őszintén megmondom, egyrészt nem is PSPztem sokat mostanában, a másik (az első valószínűleg ebből következik), hogy a játékpiacon is akkora pangás van, hogy az valami állati. Nem tudnak semmi értelmeset kiadni, pedig itt volt a karácsonyi szezon is, nem tudom mire építettek, de szerintem nem sok hasznuk volt idén a karácsonyi időszakban. Ezért kérek mindenkit hogy bocsásson meg nekem azért mert ilyen régi játékról írok, de nekem most került kezembe (meg a Silent Hill), és talán megér pár sort.

Gran Theft Auto : Vice City Stories

A játék mint már mondtam PSPs kiadás, talán ez a legkorrektebb megnevezés, azt nem mondhatom hogy port, vagy átirat, mert több annál sokkal. Szóval ha bárki kérdezné, igen a játék ugyanaz mint a számítógépes, de mégsem teljesen. A motorja az egésznek ugyanaz, véleményem szerint igen szépen sikerült átépíteni a konzolra ezt a vázat, amit a régi gépem alig bírt el :)

A játék bizony régi kiadás, még talán 2006 végén jelent meg, vagy 2007 elején, nem emlékszem. Nem keltett bennem sok érdeklődést, mert előtte futólag már találkoztam a Liberty city stories-el, és nem nagyon hatott meg. Mondhatnám, hogy azért mert már nekem a GTA 2 utáni játékok már nem nagyon jöttek be, de nem lenne teljesen igaz, mert csak elugrándoztam a nagyvilágban, Vice cityben, és San Andreasban egyaránt. Valahogy a PSP-s feldolgozás mégsem ütött mellen, egyszerűen mindig letettem gépet, és mást csináltam.

Szóval jött ez a nagy uborkaszezon megjelenések terén, és mégiscsak beszereztem, és nem bántam meg. Az első nap kb 6 órát szenvedtem vele :) Talán nem is nagyon a játékmenet fogott meg ami egyébként jó, hanem a hatalmas szabadság amit megengedhet magának az ember, még akkor is ha csak fél térképet járhatja be.

A főhősünk Victor „Vic” Vance, aki egy katonai barakkból lesz az alvilág egyik nagy mágnása, vagy mágnese, ugyanis vonzza a bajt rendesen. Az öccse megjelenésével kb. képbe is kerültem, Lance Vance neve ismerősen csengett. Ezek szerint tehát a PC-s Vice City története előtt kell valahol lennünk. Nem vittem sokáig a játékot, de szerintem a játékban tapasztalható dolgok 90%-ával már találkoztam, szóval megvan a biztos benyomásom.
 

A városban ugyanúgy vannak Kill Frenzyk, Unique Stunt pontok, amiket lehet keresgetni. Szintén lehet mentőzni, bűnt üldözni, taxizni. Azt tapasztaltam, mintha valamit finomítottak volna a jármű sebességeken, eddig úgy emlékeztem hogy van kb 4 sebességkategória, de most úgy tapasztaltam, hogy egyik kocsi lassabb mint a másik :) Én személy szerint imádok csak úgy járkálni a városban, gyorsulni, ugrándozni, egyéb őrültségekkel elütni az időt, ezért tartok még csak 40%-nál :)

A grafikáról nincs sok mondanivalóm , megint a maximumot adták amit lehetett a kis vastól elvárni, szerintem. A zene is megfelelő, bár személy szerint kikapcsolom a rádiót az autóban, mert sok vezetés után unalmassá válnak a trackek. A szövegek, amiket Vic levág, na azok megérnek még egy misét, a baj hogy angolul vannak , és épp ezért most ide nem írom őket, mégcsak magyarul sem, mert úgy annyira nem viccesek.

Csodálva találtam az Options menüben egy multiplayer opciót is, PCn csak 3rd person programokkal lehetett valahogy kierőszakolni, itt pedig be van építve. Kipróbálni sajna még nem volt alkalmam, de valamilyen városban szaladgálós, egymást gyilkolászós mese lehet.

Akkor értékeljük:

Grafika: 9/10 (nem adhatok 10-et mert mit kap akkor majd a FF7CC?)
Zene, hangok: 7/10
Játékélmény: 8/10
Élettartam: 8/10 (a legtöbb psps játékhoz képest ezt nem fogod olyan hamar kiadni a kezeid közül)

Összegezve: Természetesen ajánlom mindenkinek, aki szereti a GTA játékokat, és mindenki másnak is :) Ha nem érné meg az ajánlást akkor nem is bátorkodnék írni róla