"A következő játéktesztet Zsolt -SzZs- küldte nekünk a Január 27-ei felhívásunkra. Olvassátok, véleményezzétek!"
A cikk apropója az első valamire való PSP-s fps játék Platinum kiadásának magyarországi felbukkanása. Ha másért nem, akkor az internetes játék megunhatatlan mivolta miatt is ígéretes választás.
A dobozt kézhezvéve láthatunk a borítón egy morcos arcú mindenre elszánt amerikai hentelőgép arcot. meg egy feliratot, hogy 16 év felettieknek készült médiumot tartunk a kezünkben. Tehát kérem a fenti kornál fiatalabb olvasókat, hogy menjenek inkább Manhunt-ozni.
A magyar nyelven is olvasható hátoldal tartalmaz néhány fordítási hibát (a legendás hős visszatéréséről írnak, holott három korábbi MOHA-szereplő sztoriját élhetjük át), de mindenképpen dicséretes, hogy a marketing szöveget kis hazánk nyelvén szívhatjuk magunkba. Az itt található 2 db screenshot sokat sejtetni enged az előttünk álló vizuális orgazmusról. A doboz artwork-ról összességében elegendő feeling jön át ahhoz, hogy megjöjjön a kedvünk csatlakozni az EA Fritz Killaz Crew-hoz.
A dobozban található kézikönyv szintén magyar nyelven is olvasható. Vették a fáradtságot a teljes fordításához, és még pár szóban a "Kongresszusi Érdemrend Társaságról" is olvashatunk.
Az UMD-n szintén visszaköszön a "jenki gyilokgyár egyorrú", de itt már a karjára varrt amerikai zászlót 80%-ban eltakarja az EA logó.
A játékot elindítva elénk tárul a "szép WWII képek előtt scrollozó katona" stílusú főmenü. Itt indíthatjuk el az egyszemélyes küldetés sorozatot (CAMPAIGN), a már befejezett küldetések helyszínén sima "free-for-all" meccset pontokért (SKIRMISH), és a többjátékos módot. A piros hetes funkció ugye az egyjátékos mód.
A MOHA Heroes azon három harcos sztorijának vonalát követi, amelyek már a korábbi, más platformokra megjelent MOHA epizódokban felbukkantak. A három történetet fekete-fehér narrátor által kísért klip vezeti fel. Ezek a videók már angol nyelvűek (ahogy a teljes játék), és második világháborús híradásokból származó
képsorokat tartalmaznak. A küldetések előtti utasításokat, parancsokat
gépíróval készült formában kapjuk (ahogy a többi játékváltozat esetében).
Mindhárom katonának saját hadjárata van öt-öt fejezettel, így összesen 15 küldetést játszhatunk végig.
John Baker őrmester (Medal of Honor Allied Assault) itáliai missziói többek között Enigma kódoló szerkezet lopásból, világító torony felgyújtásból, és falu felszabadításból állnak.
Jimmy Patterson hadnagy (MOHA Frontline) feladatait hollandiában teljesítjük. El kell lopnunk egy német katona iratait, majd azzal megpattanni, azután templomot, hidat és sok más helyszínt visszafoglalni.
Az utolsó öt küldetést William Holt hadnagy (MOH European Assault) belgiumi feladataiból állnak. Lopott dokumentumokat kell visszaszerezni, havas épület és szélmalom romok között szlalomozva bázist foglalni, s végül parancsnoki központot
lerombolni.
A készítők váltig állítják, hogy mennyire ügyeltek a korhűségre, meghogy milyen második világháborúval foglalkozó szervezetek vizsgálták ezen aspektusból a játékot. Sajnos ezzel együtt játék közben az az érzésünk, hogy nem a sztori készült el előbb, és aköré építették fel tematikusan a játékot, hanem fordítva. Ez kicsit sablonossá teszi a játékmenetet: el kell érni a nyilak által jelölt pontokat a térképen ott időzni több-kevesebb ideig, majd a firtz-hunter csapattal tovább állni. Ezek a célpontok vannak megideologizálva (pl.: lopj német kémfotókat -> odamegyünk a térképen jelölt pontra, és bingó - semmi átvezető in-game animáció, vagy rádióforgalmazás vagy bármi).
Minden küldetéshez vannak fő-, és mellékfeladatok. Csak az elsődleges célkitűzés kötelező a pálya teljesítéséhez. Maga a játék egyébként rövid, még úgy is, hogy minden másodlagos feladatot teljesítünk.
Sosem egyedül indulunk harcba, bajtársaink követnek minket. Azonban csapattagjainknak utasítást nem adhatunk, egyszerűen jönnek velünk, és gyakják az ellent. Nem is igazán sikerült megfejtenem, ha meghal közülük egy, akkor miként jön helyettük új jenki, egyszerűen csak bekúszik a térképre. Előfordult viszont, hogy teljesen egyedül maradtam a mission végére. Intelligenciájuk sem túl nagy, de legalább nem állnak utunkba, mivel átsétálhatunk rajtuk.
A legizgalmasabb az volt, hogy a küldetés végső céljaként ki kellett bírni x időt egy adott ponton (híd közepén). Épphogy lejárt volna az idő, életem annyi volt hogy egy golyó és végem, erre, ebben a kiélezett pillanatban katonatársam rámdob egy gránátot (egy német katonának szánta), felrobban, idő letelik, holtan esek össze. Szegény PSP 15
másodpercig sötét volt, mire kitalálta, hogy végül is "Mission Completed".
A játékmenet kissé monoton mivoltát remekül ellensúlyozza a grafika és a hang. A Heroes kinézete azt hiszem messzemenőkig kihasználja a PSP hardware lehetőségeit: vannak időjárás effektusok (köd-hó-eső), itt-ott multitexturing, kellően nagy felbontású textúrák, részletes modellek. A robbanások, lövések gyönyörűek. A legszebb effekt, mikor felrobban egy bomba közelünkben, és egy kis motion-blur hatás torzítja látásunkat. Mindezt úgy, hogy még a legkeményebb, sokrésztvevős tűzharcban sem lassul be a motor.
A katonák kidolgozása is szépre sikeredett, érthető okokból azonban textúrájuk elnagyolt. A fegyverek pazar látványt nyújtanak (kivéve pisztoly), állati szépen animáltak. Az épületek, tereptárgyak, járművek korhűsége tényleg jó, és nem utolsó sorban remekül néznek ki. A hullák azért hamar eltűnnek, ahogy az általuk elejtett töltények, és medkitek. Néha bugos az ütközésvizsgálat.
A hangminőség kiváló, a zene hangulatos, a csapattagok kiabálnak, a környezeti zajok változatosak, a puskaropogások, robbanások remekül szólnak. Az audiovizuális élmény maximalizálása érdekében kifejezetten javaslom a jóminőségű fejhallgató használatát, a maximális hang-, és fényerőt (csak töltőn érhető el a 4. szint).
Az irányítás szerintem jól sikerült. Már az alapból beállított séma is teljesen használható. Az analóg stickel megyünk előre-hátra, oldalazunk jobbra-balra. A karika-iksz-négyzet-háromszög négyessel fordulunk jobbra-balra, nézünk fel-le. A jobb-bal "üveggombbal" elsődleges tűz/ráközelítés.
Érdekes, hogy a hagyományos fps-hez szokott virág-lelkem kicsit lassúnak ítélte meg magát a játékmenetet. A három nehézségi fokban beállítható AI is igazodik ehhez. Ugyanis nem tudunk olyan gyorsan forogni, ugrani, de az ellenség sem oly agresszív, mint a PC-s fps-ekben. Ennyi a különbség, de ezt hamar megszokja az ember.
A játék multiplayer részére felkészülhetünk a skirmish módban. Itt már használhatjuk a küldetések során megnyert skineket (pl.: germán pizsamás harcos), melyeket teljesítményünk alapján oszt a gép.
Külön misét érdemel a multiplayer. Itt aztán mindeféle módon játszhatunk: ad-hoc módban max. 8 PSP, infrastructure módban 32 PSP összekapcsolása lehetséges. Különlegesség, hogy a játék hivatalos honlapjáról letölthető egy kis program, mellyel létrehozhatjuk saját Heroes szerverünket.
Alapesetben az EA NATION-re kell beregisztrálni (PSP-ről megtehető), utána pedig már mehet az internetes deathmatch, ctf, és domination.
Elképesztő, hogy mennyire jól használható a multiplayer, tényleg hosszútávra biztosítja a szórákozást, miután kivégeztük az egyjátékos küldetéseket.
Mindazoknak ajánlom, akik kedvelik a játékstílust, mivel a remek grafika és hang párosul a kiváló irányítással. Érezni, hogy logikusan végiggondolták a készítők, hogy is lehetne a játékstílust adoptálni a gépre. Sikerült. Ahogyan a cikk elején említettem, a Platinum kiadást már itthon is meg lehet kapni nagyon jó áron. A remek on-line rész miatt pedig az elvakult PSP rajongóknak kötelező darab.
SzZs
Pontok:
Grafika: 9/10
Hangok: 10/10
Játékélmény: 8/10
Ami tetszett:
-Multiplayer
-Kiváló grafika és hang
-Megunhatatlan WWII hangulat
Ami nem:
-Rövid egyjátékos mód
-Sablonos küldetések
